Most a családé a főszerep.

E körüli összetartó energiák lengik át a levegőt a napokban, most csúcsosodik ki. Ami azt jelenti, hogy főszerepben a család lesz. Minden csak e mögött érhet célba.

Mit is jelent mindez? Egy őszinte, meghitt elmélyült beszélgetés hozhatja el az érzés mindenekfelett a család áll. Ami azt erősíti érzelmileg kötődsz a családod felé.

S, ez erős szál és kapocs amit felismertél.

E köré rendeződik minden gondolat és cselekvés, tett. E nélkül üres az életed, ez a legnagyobb FELISMERÉS. Most egy kommunikáció áttörés lehet hogy ezt érezd, e szerint élj!

Megerősítő áldás: Teliholdtól Újholdig.

A csökkenő Hold, és a Vízöntő zodiákusában hemzsegő bolygók arra adnak most lehetőséget, hogy szembenézzünk azokkal a terhekkel, melyeket már nem cipelnénk tovább.

Eközben a Nap, a Merkúr és a Vénusz a Vízöntő csillagkép azon részénél helyezkednek el, ahol pont a múlt tisztul, a múlt szabadul fel. A Hold, mint érzelem világunk égi megtestesítője, amikor a földről, az anyag szempontjából látszólag elkezdi lebontani önmagát, akkor lényegében, csak a fény vonul vissza. Visszahúzódik, mintha csak azt mondaná, mostmár elég volt. Van, amit innen nem kell tovább cipelni. Ami túl nehéz lett, azt a fény maga mögött hagyja. De nem az érzéseink tűnnek el. Azt hiába is várnánk. Ami eltűnik, az a történet, amit eddig a nehéz, lehúzó érzelmeink köré építettünk.
Legalább is így kellene lennie…

 

A csökkenő Hold lehetőséget teremt az érzelmi terhek letételének. Ámde ilyesmihez mégis hogyan fogjunk hozzá? Azzal, ahogy érzünk, semmi probléma nincsen. Van szívünk, tehát érzünk. Tisztán érzőnek születtünk, de az idő úgy lepte be eme képességünket mint a por, és aki egy kicsit is foglalkozott az önismerettel, tudja jól, hogy a valódi cél lényegében semmi más nem lehet, mint a legtisztább, áradó szeretet. Az átérezhető, szabadon áradható szeretet.

Az érzelmi típusú elengedéshez egy dolgot szükséges megérteni. Nem a nehéz érzelmi drámák zárnak minket ketrecbe, hanem azok a történetek, melyeket hozzájuk kapcsolunk, amelyekkel végső soron önmagunkat azonosítjuk. Nem az érzelmeink okozzák a legtöbb szenvedést, hanem az, amikor az érzelmeinket összekeverjük az identitásunkkal.

„Szégyent érzek, tehát szégyen vagyok.”
„Félek, tehát gyenge vagyok.”
„Hibáztam… Hibás vagyok.”
Ezt nevezzük érzelmi azonosulásnak. Az érzelmi azonosulás azt jelenti, hogy egy érzést-félelmet, kudarcot, hiányt, szégyent -állandó énképpé merevítünk.

A leggyakoribb érzelmi drámák melyekkel azonosítjuk magunkat, a „Nem vagyok elég jó.”, „Velem van a baj.”, „Engem mindig, elutasítanak.” Mert voltak a múltban tapasztalatok, melyeket történetté formáltunk.

Majd ezt éljük meg újra és újra, folyamatosan, és onnan ez lesz a saját igazságunk. Tehát a kérdés nem az, hogy mit érzünk, hanem hogy milyen történetet mesélünk róla magunknak.

Lebontani azért nehéz, mert a már ismert fájdalom kiszámíthatóbb, mint az ismeretlen szabadság. Amikor azonosítjuk magunkat például azzal, hogy nem vagyunk elég jók, már szinte nem is akarunk látszani.

 

Nem kockáztatjuk a láthatóságot, mert a rögzített történetünk az elutasítás. Ha nem akarunk látszani, akkor viszont azonosulunk a hiánnyal. De mi van, ha a félelemmel azonosulok? Akkor nem kell bátornak lennem. Azért cipeljük a régi történeteket, mert így nem kell kilépni a valódi énünkkel a világ elé. Mert a világ olyan, hogy ott lépten nyomon sérülhet az ember.
Igen. A világ olyan, hogy ott lépten nyomon sérülhet az ember. Ehhez kétség nem férhet.

Amikor elengedem a negatív érzelemre épített identitásom, az nem páncélt növeszt nekem, hanem erőssé, és edzetté tesz.
A csökkenő Hold nem arról szól, hogy van egy érzelem, amit többé nem akarok érezni. Hanem arról, hogy vagy egy valótlan énkép, amit nem viszek tovább.
Az érzelmek olyanok, hogy jönnek-mennek. Az identitás pedig alakítható. Vízöntő tisztító vize éppen arról szól, hogy kilépek a régi kereteimből. Felszabadulok. Nem a Vízöntő tisztító hatása hozza el a szabadságot. Hanem én fogom elhozni saját magamnak.
Az élet zajlik. Közben érezhetek ezt-azt.
Érezhetek szégyent, de nem az vagyok.

 

Megélhetek kudarcot, de nem az határoz meg.
Lehetek sebezhető, de ettől nem leszek gyenge.
Ez a különbség ad teret a változásnak, tisztulásnak.
Történhet velem olyan, ami rossz nekem, de nem ez határozza meg azt, aki én vagyok.
Tehát amikor azt mondom, hogy csökkenő Holddal érzelmi elengedés történik, akkor az lényegében az érzelmi azonosulás letétele. A tisztító folyamatok nem a megúszásról szólnak, hanem radikális őszinteségről. Nem ígéri azt, hogy érzelemmentesek leszünk, hanem azt, hogy egy régi érzelem nem kísért tovább. A múlt nem tűnik el, de nem is irányítja tovább a jelent, és nem befolyásolja a jövőt.

 

Ez az a pont, ahol az érzelmi munka valódi erővé válik. Nem önvédelemként, hanem tudatos jelenlétként. Ami valaha tapasztalat volt, nem válhat ítéletünkké, és egy múltbéli minta sosem lehet a végzetem.
Majd innen:
Érzek, de nem azonosulok.
Tanulok, de nem cipelek.

Emlékszem, de nem ragadok bele.
A jövő ott tisztul, ahol az azonosulás megszűnik, hiszen ekkortól már nem keverem össze az értékeimet az érzelmeimmel.

Amikor ezt megérted, a jövő nem ismétel, hanem épít, méghozzá itt az anyagban. Mert amikor egyik oldalon lelki, érzelmi elengedés történik, akkor a másik oldalon az anyag épül, és gyarapszik.
…és ez így van….

Forrás Pintér Erzsébet