Láthatatlanok

Velünk vannak, vigyáznak ránk, védelmeznek minket.

Láthatatlan segítségek lettek.

Követik lépteinket, és nem maradnak le.

Útitársként maradtak az életeinkben.

Láthatatlanul ölelnek át, mikor néha-néha nap

a szomorúság vet ránk árnyakat,

és vesztésre áll a remény, ami ahhoz kellene,

hogy ne fogyjon el teljesen az ember ereje.

Nem láthatjuk őket, de mi mind-mind érezzük,

hogy életünkben milyen fontos volt a szerepük,

akkor is mikor még valóságként léteztek,

és azután is, miután végleg elmentek.

Láthatatlanok, de szívünk tudatja velünk,

hogy ők minden percben ott vannak mellettünk,

és nem engedik, hogy bántódás érhessen majd minket,

mikor mások ellenünk rosszat cselekednek.

Ezért vigasztaljon bennünket az a tudatunk,

hogyha szeretteink elmentek is, nem magunk vagyunk.

Velünk vannak. Velünk lesznek, mindaddig a percig,

míg lelkünk a láthatatlanság ködébe nem veszik. Kun Magdolna

Megerősített áldás:  Az egyik legszebb mondat, amit valaha olvastam:

„Mindenki a természetével és a szívében rejlő szeretettel lát téged”.

Megtalálod azokat az életedben, akik a legjobb embereknek tekintenek téged, és megtalálod azokat, akik a legrosszabbnak látnak téged.

Találsz majd olyan embereket, akik elfelejtenek ötven gyönyörű emléket rólad, mert csak egyszer elbuktál.

Olyan emberekkel fogsz találkozni, akik nem hagyják abba a kritizálást, másoknak pedig a kedves szavak nem lesznek elégek, hogy jellemezzenek téged.

Találkozni fogsz olyan emberekkel, akik ok nélkül utálnak, és olyanokkal, akik okokat találnak ki arra, hogy szeressenek.

És a végén ugyanaz a személy vagy.

De minden szem annyira lát és olyannak, amennyire szeret.”

(Facebook)