Rafael Arkangyal üzenete: Múltbéli, karmikus és lezáratlan kapcsolatok gyógyítása.

Napfény varázsa, illata, és kémiája.

Ima: Kedves Rafael arkangyal, kérlek, segíts, hogy biztonságban élvezhessem a napfény áldásos hatásait. Köszönöm szépen. Hála. Áldás.

A nap sugarai természetes gyógyító hatással bírnak. Amellett, hogy nagyon fontos mértéket tartani a napozásban, a napsütés áldásos hatása tudományosan bizonyított tény.

Ez a lap jelentheti azt is, hogy jót tenne neked, ha napsütéses helyekre látogatnál, vagy vásárolnál egy széles spektrumú lámpát.

Rafael arkangyal a természetben fellelhető D-vitamint ír elő neked, mert ez jót tesz az egészségednek.

Hatékony gyakorlat a múltbeli kapcsolatok gyógyítására és a ciklusok lezárására:

Az élet a ciklusok folyamatos nyitódása és záródása. Minden tapasztalat tanít nekünk valamit, és ha hálával elengedjük a múltat, nagyobb békével és tisztánlátással tudunk továbblépni. A ciklusok tudatos lezárása segít abban, hogy megnyíljunk az új lehetőségek előtt.

Elengedni a múltbeli kapcsolatokat és helyzeteket:

A múltbeli kapcsolatok elengedése azt jelenti, hogy elengedjük azokat a kötelékeket vagy helyzeteket , amelyek fájdalmat, haragot vagy szomorúságot okoztak nekünk, megértve, hogy ezek is részei voltak az életutunknak.

Megértjük, hogy ebben a létezésben minden ciklusok része. Ezek a ciklusok az élet állandó mozgására emlékeztetnek minket, mind egyéni szinten, mind a mátrixon és a hiedelmeken belül, amelyekben találjuk magunkat: család, munkahelyi környezet vagy társadalom. Az élet folyamatainak elfogadása magában foglalja mind a boldog pillanatok, mind azok értékelését, amelyek kihívást jelentenek és fájdalmat okoznak nekünk.

Egy ciklus lezárása belső békét hoz, még akkor is, ha fájdalmas folyamat lehet.

Néha el akarjuk magyarázni a nézőpontunkat, tisztázni egy félreértést, vagy segíteni valakinek más szemszögből látni a dolgokat. Azonban nem minden beszélgetés vezet valódi megértéshez. Vannak, akik nem azért hallgatnak, hogy megértsenek, hanem azért, hogy válaszoljanak, és a velük való vita csak kifáraszt minket. Mielőtt vitába bocsátkoznánk, fontos megkérdeznünk magunktól, hogy valóban megéri-e. Az érettség nem arról szól, hogy kinek van igaza, hanem arról, hogy tudjuk, mikor kell energiát takarítanunk, és mikor kell a békénket előtérbe helyeznünk.

Mind a jó, mind a rossz tapasztalatok az új valóságokhoz való alkalmazkodást, és következésképpen a gyásszal való szembenézést jelentik. A gyász gyakran újraéleszti a régi sebeket, és fontos, hogy eligazodjunk bennük, mivel ezek egy természetes ciklus részét képezik. Minden lezárás egy újrakezdés lehetőségét és egy új ciklus kezdetének reményét hozza magával.

Lépések a ciklusok lezárásához:

Megfigyelés: Ítélkezés nélkül tekints a helyzetre, még akkor is, ha fájdalommal vagy érzelmi kötődéssel jár . Legyen szó akár egy kapcsolatról, egy munkáról vagy egy helyről, fontos elemezni, hogy mit jelentett, szubjektív értelmezések nélkül. Ez a megfigyelés lehetővé teszi számunkra, hogy tudatosítsuk a helyünket a helyzetben, és a megtehető lépéseket. A munkahely elvesztése vagy a nyugdíjba vonulás olyan körülmények, amelyek előfordulhatnak. A felkészületlenség bizonyos éretlenséget vagy tagadást tükrözhet. Másrészt, ha éretten fogadjuk el, még ha nehéz is, az segít abban, hogy zökkenőmentesebben eligazodjunk a folyamatban.

Felismerés: Létfontosságú azonosítani, hogy mit tanított nekünk ez a tapasztalat, és mit tett képessé ránk. Kapcsolatokban gyakran figyelmen kívül hagyjuk a partnerünk szavaival vagy tetteivel küldött figyelmeztető jeleket. Bizonyos esetekben lehetőség van a kötelék helyreállítására, más esetekben már túl késő. Annak érdekében, hogy elkerüljük ugyanazon minták ismétlődését, az egyetlen teendőnk az, hogy tanuljunk a tapasztalatból.

Hálaadás: Hálát adni a személynek, helyzetnek vagy körülménynek mindenért, amit adott nekünk, mind a pozitívumokért, mind azokért, amelyek segítettek nekünk fejlődni. Például, ha valaki el kell hagynia az országát, szomorúságot érezhet, amiatt, hogy maga mögött hagyja kultúráját, nyelvét és szokásait. Ez azonban olyan lehetőségek kapuját nyithatja meg előtte, amelyek korábban elérhetetlenek voltak számára.

Becsület: Hálásan ismeri el az átélt tapasztalatokat, amelyek elkísértek minket a fejlődésünkben, és felkészítettek minket egy új kezdetre, nagyobb erővel és méltósággal. Egy fájdalmas tapasztalat utáni továbblépés olyan tanulságokkal gazdagít minket, amelyek a jövőben hasznosak lesznek. Lehetővé teszi számunkra, hogy megújult szemlélettel ragadjuk meg a következő lehetőségeket.

Hatékony gyakorlat a múltbeli kapcsolatok gyógyítására és a ciklusok lezárására

Ez egy egyszerű gyakorlat, amellyel bátorsággal és hálával zárhatod le a ciklusokat. Annyiszor ismételheted, ahányszor csak szükséges, amíg úgy nem érzed, hogy az energia, ami megkötött, teljesen felszabadult.

Leírhatod annak a személynek a teljes nevét, akit meg kell gyógyítanod és el kell engedned, vagy nagyon röviden leírhatod azt a helyzetet, amit el kell engedned.

Keress egy csendes helyet, ülj le kényelmesen, és lélegezz mélyeket a papírral az öledben. Helyezd a kezeidet a mellkasodra, a szívcsakrád közelébe. Légzés közben figyelj az érzelmekre, amelyek jönnek és mennek.

Ismételd el a nevet vagy amit leírtál, majd mondd el:

Rendelet a ciklus lezárásáról és az elengedésről Ma látlak és felismerlek, köszönjük, amit megtapasztaltunk, amit tanultunk és amit megosztottunk.

Ma úgy döntöttem, hogy elengedlek, felszabadítalak magam és megszabadítalak mindentől, ami köztünk függőben van, Semmi belőlem benned.

Megerősítő áldás:

Egy férfi számára a nő, akit „megszerez”, gyakran önigazolás.

Nem a nőt szereti, hanem azt, amit a nő képvisel a külvilág szemében: vágyott, elérhetetlen, díszes trófea. Ha ezt ő „birtokolja”, azzal az egója nő. De paradox módon: minél több szem kívánja a nőt, annál „nagyobbnak” érzi magát a férfi – de nem belül, hanem külső visszajelzés alapján. Ezért élvezi, ha a nője vonzó másoknak, de belül retteg attól, hogy elveszíti.

A férfi tudattalanul azonosítja a nő viselkedését saját státuszával.

Miért bolond az, aki még büszke is nője kihívóságára? Mert önmaga ellentmondását ünnepli. Ha valaki azért tart magánál egy nőt, hogy „mindenki megkívánja, de ő fogja otthon”, az valójában nem párkapcsolatot él meg, hanem önreklámot. Ez nem szeretet, hanem hatalmi játszma: a nő a férfi „státusz-szimbóluma”, mint egy luxusautó, amit ki lehet állítani, de amivel nem feltétlen lehet messzire jutni.

Ilyenkor a férfi nem társat keres, hanem tükörképet, amiben „erősnek” látszik.

De minél inkább mutogatja, annál jobban látszik a belső gyengesége. Ezért degradáló – nem a nő miatt, hanem mert a férfi magát is áruba bocsátja.

Aki trófeát keres, az valójában önértéket koldul a külvilágtól. És aki úgy érzi, akkor „nyer”, ha mindenki a nőjét nézi, az már veszített – mert a nő nem társ, hanem kirakat…

Életrevaló