Sorsfordulati energiák – mi várható az ősszel?

Talán nem túlzás, ha azt írom, hogy nem mindennap fordul elő, hogy egy nagyon erőteljes hatású ÚjHoldat azonnal az Őszi napéjegyenlőség követ.

Talán mindenki érzi, hogy a térben elképesztő energiák vannak, melyek majd szeptember 21-én vasárnap este (magyar idő szerint 21:54) teljesednek ki abban az ÚjHoldban, aminek az energiája bevezet a másnapi, azaz a szeptember 22-i, hétfő esti (magyar idő szerint 20:19) Őszi napéjegyenlőség energiájába. Szerintem a két égi eseményt most érdemes együtt értelmezni, megpróbálom érthetően és röviden megfogalmazni (a teljesség igénye nélkül).

Az ÚjHold az égi Sárkány alját, támaszát újítja meg, vele szemben a korszakváltó Szaturnusz – Neptunusz együttállás pedig az égi Sárkány csúcsát képezi, az 5. – 11. életházakat összekötve és az Őszi napéjegyenlőség képletében ez a szembenállás (a Hold nélkül) már a 6. – 12. életházakat köti össze, így épül egymásra a folyamat.

Ezekben a napokban tűpontosan megmutatkozik, ha nem vagyunk egyensúlyban, vagy NINCS rend az életünk valamelyik területén, a szembesülés pedig nem mindig kellemes. Ideje lenne ellépni a múlttól és engedni, hogy megérkezzen valami teljesen új, valami irányíthatatlan, kontrollálhatatlan, izgalmas és korszakváltó, akár egy új kapcsolat, egy új hívatás, vagy bármi más formájában, kinek épp mivel van dolga.

Nagyon lassan válik le rólunk az idejét múlt minőség, ebből következik, hogy az új is csak nagyon lassan tud felépülni; türelem, alázat, lépésről lépésre haladás, kitartás, illetve szívtengely szükséges hozzá, ez a szaturnuszi út, Neptunusszal kombinálva pedig egyfajta illúzióvesztettséget is hozhat, egyfajta kijózanodást, mely bizony mélyre is mehet.

Az előttünk álló őszi időszak a LEZÁRÁSOKNAK – BEFEJEZÉSEKNEK kedvez. Sokan vagytok úgy, hogy a régi már nem működik, talán le is vált rólatok, de az új meg még nem jelent meg. Ilyenkor kell bölcsnek lenni, a nem működőt, a lejárt idejűt, az energiaszívót stb. csak azért NEM visszaengedni, mert nincs helyette más.

A folyamat nagyon régóta zajlik. Ahogy válnak le rólunk hazug szerepeink, azonosulásaink, megfelelési kényszereink, lejárt idejű mintáink, függőségeink stb., törvényszerű, hogy gyökeresen változnak kapcsolataink is.

Jöhetnek már új kapcsolati minőségek is. Nagyon fontos lenne, hogy ne a régi és ismerős mintából reagáljunk, máshogy kapcsolódjunk, mint amit ismerünk és megszoktunk, jelentsen is ez bármit. Ezekben a napokban SZENTELŐDIK meg az igaz és a valódi, minden egyéb pedig próbál leválni rólunk. Merjük észrevenni és megkülönböztetni az igazat a hamistól, a régit az újtól.

A csatolt ÚjHoldas fotó annyira szimbolikus a mostani időszakhoz, hogy ismét ezt használom. Csodás újjászületést és őszi merülést, mélyülést kívánok minden földi vándornak. Hétfő estétől elindulunk a barlangunkba, a mélységeink felé …

SzB

Megerősítés:

Pszichológiai játszma: miért akkor kellünk, amikor már elengedtük?

Sok ember tapasztalta már: valaki addig nem tudja igazán értékelni a kapcsolatot, amíg benne vagyunk. Amikor viszont elengedjük, lezárjuk, és túllépünk rajta, hirtelen felébred benne a vágy, hogy visszakapjon minket.

Ez nem véletlen, hanem egy tipikus pszichológiai dinamika.

1. A hiány paradoxona

Amíg jelen vagy, a másik biztosra vesz.

„Ott van, elérhető, bármikor fordulhatok hozzá.”

Amikor kilépsz, megszűnik a táplálás → és hirtelen szembesül azzal, mi hiányzik.

Ekkor jön a késleltetett felismerés: „valami értékeset vesztettem el.”

2. A kontroll elvesztése

Kapcsolati játszmákban sokszor a hatalom finoman működik.

Amíg jelen vagy, a másik érzi, hogy van hatása rád.

Amikor már nem vagy elérhető, megszűnik a kontroll.

Paradox módon a szabadságod vonzóbbá válsz, mint amikor elérhető voltál.

3. A tükör dinamika

Aki túllépett, már lezárta magában a kört. Stabil, békés, szabad.

A másik ilyenkor találkozik a saját sebével, a hiánnyal, az ürességgel.

Ami eddig benned zavarta, az most kívánatossá válik, mert a szabadságod a hiányát tükrözi.

4. Késleltetett tudatosodás

Gyakran az ember csak akkor érti meg, mennyire fontos volt valaki, amikor már nincs jelen.

Ez egy tudati késés: a veszteség hozza elő a felismerést, nem a kapcsolat maga.

5. A játszma lényege

Ez a dinamika gyakran nem a szeretetről, hanem a hiányról és a kontrollról szól.

Amíg vagy, a másik nem érzi a hiányt.

Amikor nem vagy, a hiány felerősödik, és visszahívna téged.

De ez valójában nem valódi kapcsolódás, hanem játszma a veszteség és a visszaszerzés körül.

6. Hogyan lépj ki a játszmából?

Tudd: nem az értéked nő meg attól, hogy elengedted, hanem a másik hiányérzete erősödik fel.

Ne keverd össze a hiányból fakadó vonzást a valódi szeretettel.

Maradj a szabadságodban: „ha csak akkor kellesz, amikor már nem vagyok, az nem szeretet, hanem játszma.”

Tanulság:

A valódi szeretet nem a hiányból születik, hanem a jelenlétben való kölcsönös megbecsülésből.

Ha valaki csak akkor akar téged, amikor már elengedted, az nem rólad szól, hanem az ő belső sebéről.”

~Vivian.K.~