A két világ egyensúlya

A Nap még át sem lépte az őszi nap-éj-egyenlőség pontját (2025. szeptember 22-én lép át), de már érezhető az a semmihez sem fogható egyensúly, melyet ez a lépés hoz el.

Mikor a Nap megérkezik ugyanis az őszponthoz, vagy tavasszal a tavaszponthoz, a két világ harmóniába kerül. Van különbség a két megélés között, mert az őszponton való átlépés az isteni felé való lépés, a tudatosból a tudatalattiba, a tavaszponton átlépés pedig a fizikaiba való megérkezés, a láthatóból a láthatatlanba.

Ezek a pillanatok minden évben megérkeznek, de most igazán különleges, mert Merkúrral és Holddal, vagyis egy Újholddal kísérve történik ez, ráadásul szemben az isteni világot szimbolizáló Szaturnusszal és Neptunusszal. Érdekes keveredése ez a világoknak, mert a földi bolygók az istenibe lépés kapujában, az isteni bolygók a fizikaiba lépés kapujában állva eleve egyesével, a két oldalon egy-egy bizonyos egyensúlyt létrehozva, mely a szembenállásban lévő kapcsolódásuk miatt még teljesebb harmóniát alkotnak, még közelebb hozzák egymáshoz a két világot.

Valami nagyon megváltozik majd a Szaturnusz-Neptunusz együttállása után (2026. február 20.), mikor Szaturnusz kijön a „ködből”, nemcsak a halak jegyéből, hanem Neptunusz mögüli bújkálásból is és még az alsó térfél, a láthatatlan világából is. Valami olyan történik, olyan változás ez, amit most még nem értünk.

Erre a lépésre ennek az évnek a történései, a bennük lévő folyamat készít fel. Maga a 2025-ös év nagyon intenzív, egyes kiemelt pillanatai, mint például ez a mostani, még inkább, melyek még többet mutatnak meg ebből az ismeretlenből, ami felé haladunk, hogy segítsék a vele való azonosulást, kapcsolódást.

Ebben a szembenállásban van ugyanis valami végtelen nyugalom, függetlenül a hétköznapjainkat átható hatalmas rohanástól, mert legyünk őszinték, hatalmas káosz van a mindennapjainkban, mert ezt teremtjük magunknak a láthatóban. De közben mégis, a mélyben ott van az a kimondhatatlan nyugalom, az a bizonyosság, az a valódi csend, amely valahogy megadja azt a belső bizonyosságot, hogy ez csak átmenti, van itt valami más, egy sokkal élhetőbb.

Ha figyelünk, részévé válhatunk ennek, mely ezekben a pillanatokban sokkal erősebben mutatja magát. Én a reggelekben érzékelem, mikor felébredek, és még csendes a környék, nem indult még be a rohanás, de a Nap sugarai már ébresztik az életet, ami áthat mindent és szinte hallani ezt a rezgést, ezt a csendet magam körül, mely áthat, átölel. Érdemes megkeresni a saját pillanatodat, mert ha elkapod, onnantól könnyebben észreveheted egyéb más pillanatokban is.

 

 

 

Nem véletlenül van ez most ennyire felszínen, mert valami változásban van. Mikor megtörténik ez a változás, sem biztos, hogy mindenki észreveszi majd, mert nem a konkrétumokban jön, és aki annyira a hétköznapok forgatagában éli életét, elmegy majd mellette.

Érzékel majd valamit, mert lehet könnyebben megadatnak, megoldódnak dolgok, de nem fogja tudni mi az, és csak teszi a dolgát, folytatva ugyanazt a küzdelmet. Aki viszont tudja, hogy mi zajlik, sokkal többet kaphat belőle, ezáltal változik majd meg élete minősége.

A mostani energia nagyon sokat segít mindennek a felismerésében, azáltal, hogy hogyan működsz. Ezzel a szembenállással ugyanis ugyanaz a papírsárkány állt fel, ami augusztus elején a Marssal.

Gondold át, akkor milyenek voltak a napjaid, és most milyenek. Érdekes felismeréseket hozhat, és jobban meg is érezheted, értheted a bolygóminőségekben rejlő különbségeket is, ezáltal saját működésedet.

A Mars jellemzően harcos bolygó, mit hozott, milyen eseményeket éltél meg akkor, mikor ő aktiválta ezt az energiát, és mi történik most, amikor a három személyiségbolygónk, a fizikai világunk test-lélek-szellemiségét képviselő bolygók kerülnek ebbe az energiamezőbe, akik sokkal harmonikusabb, lágyabb energiák, mint a Mars. Ők az úgynevezett belső bolygók, a Mars már külső világ.

A mostani energia arra ad választ hogyan állsz a saját életeddel, mennyire van meg az egyensúly a fizikai-isteni között, a Mars általi energia pedig abban segített, hogy mennyire vagy kész a kiugrásra és azt milyen formában. Hol volt feszültség, ha volt.

Most megkaphatod válaszodat saját magadra, és ezáltali történésekre az életedben.

Tóth Gabriella Csillagtenger

 

Megerősítő áldás hétvégére:

Azt szeretném üzenni mindenkinek, hogy az életet élni kell, mert így, vagy úgy, de mindannyian egyszer meghalunk. És többet nem lesz olyan, hogy holnap. Ezért most tegyük meg, amihez kedvünk van, most együk meg, amit szeretünk! Most éljünk!

Légy bolondos! Légy kedves! Légy furcsa… Semmi másra nincs idő. Lépj közelebb. Nem mindenki mer, akar, tud hozzád közelebb lépni.

 Mert a közelség veszélyes. Sokkal biztonságosabb elhinni azt, amit gondolunk, hiszünk, hallunk, néhány találkozás után tapasztalunk valakiről, ahelyett hogy közelebb lépnénk hozzá és lassan, türelemmel, alázattal, lépésről – lépésre megismernénk.

Ugyanis ehhez rengeteg idő és kitartás szükséges, és az is benne van, hogy a másikról kiderül, hogy nem is olyan, mint amilyennek elképzeltük. És az is benne van, hogy érzelmileg elkezd hatni ránk, hogy megérint, hogy benyomódunk, hogy intimmé, vagy akár irányíthatatlanná válik, ezzel pedig kiszolgáltatottá válunk.

A másik embert az érzelmein keresztül lehet csak igazán megismerni, minden egyéb ismeret csupán a felszínt és a látszatot jelenti, ehhez azonban közelebb és mélyebbre kell menni. Valódi és értékes kapcsolódások csak így alakulhatnak ki.

SzB

Megerősítő áldás újhold előnapjára: Elmúltam…sok. Negyven mindenképp.

Nem egy tetoválástòl leszek nő!

Nem üvölt rajtam se tigris, nem ásít leopárd a nyakamon és római számok sem borítanak a fejem búbjáig. De van, ami megengedhető, ami elviselhető. Ami én vagyok. Hosszú a körmöm és a hajam, előbbit néha elegánsra utóbbit olykor vadabbra szabon.

Nem üzengetek vadidegen férfiaknak, hogy mire való a hosszú haj, és hogy tetszem-e neki eléggé, nem rohanok senki után, akit nekem szánt az ég, azt az ördög úgyis utánam tolja talicskán.

Tabu a másé, ajtócsapkodásmentes légkör és tiszta lelkiismerettel elalvás a jelszó.

Kidobtam a minit, pedig hordhatnám.

A dekoltázs nem kirakat, úrihölgynél nem látunk köldökig. Szeretem a szépet, a jót, az elegánsat, finomat. Szeretek ordítva is csendben élni. Önmagammal és a világgal. Sok nevetéssel, még több önbizalommal, – mert ami nem öl meg, az vagy megerősít, vagy nemesít. Vagy mindkettő.

Érek, mint a jó bor. De már nem engedem meg, hogy jöttmentek kóstolgassanak, az igazi ízek az ínyenceknek valók. Koronás lettem. Na nem a fogaimon, a fejemen. Mindig ott van, emelt fővel hordom. Ha lecsusszan olykor-olykor, kitörölök egy könnycseppet a szememből, és tovább megyek egy apró helyrebillentés után. Nem vagyok lenéző, csak tudom végre mit akarok az élettől.

Mert a negyvenes nők ilyenek. Koronás, minőségi borok, igazi gourmet-nek…akik válogatósak, és a minőségre mennek.”

Julia Roberts