Talán mostanában azt kérdezed magadtól: „Mi történik vele? Miért ilyen csendes? Miért nem keres már?”

És valóban, ő elcsendesedett.

Nem ír, nem beszél.

De ez nem a közöny jele.

Hanem a belső átalakulásé.

Azt mondják: a csendes víz mélyen folyik.

És most nála pontosan ez történik.

Mint egy kis rák, aki visszahúzódik a kagylóhéjába,

vagy egy csiga, aki elrejtőzik, hogy ne érezze a külvilág zaját…

Ő most így van: visszavonult. De nem azért, mert nem törődik veled.

Épp ellenkezőleg: Túl sok minden zajlik benne egyszerre, és nem tudja még, hogyan mutassa meg azt.

A szíve most egy sötét éjszakán megy keresztül. A lélek éjszakája. Olyan fájdalmak, félelmek, emlékek jönnek fel, amiket talán sosem engedett meg magának igazán érezni.

De tudod miért fontos ez?

Mert ez az éjszaka ébredést hoz. Felismerést. Megértést.

Látást. Önmaga és a ti kapcsolatotok felé. És ez az üzenet most neked szól: Nem kell megértened mindent. Csak bízz.

A jelenléted fénye már elindította a változást benne. És ha most csend van… az is érted van.

Megerősítés: 2025. szeptember 7-én az utóbbi évek egyik leglátványosabb teljes holdfogyatkozása lesz látható, amelyet vérholdként is ismerünk.

E jelenség során a Föld tökéletesen a Nap és a Hold közé kerül, és bolygónk árnyéka teljesen elfedi a Hold korongját. A fény sugarai áthaladnak a légkörön, és a Holdat intenzív vöröses árnyalatba festik.

A teljes fázis 19:31-kor (helyi idő szerint 20:31-kor) lesz és körülbelül 82 percig tart, így ez az évtized egyik leghosszabb holdfogyatkozása lesz. Európában, Afrikában, Ázsiában és Ausztráliában lesz látható – így Romániából is, ahol a jelenség a Napnyugtakor követhető majd.

Ritka alkalom ez a csillagászat és a fotózás iránt érdeklődők számára, de egyben különleges pillanat arra is, hogy az eget figyeljük, és lássuk, hogyan változik a Hold fokozatosan.

Megerősítés: Szemeket keresek.

Ismerősöket.

Szemeket, amik nem csak néznek, hanem látnak is.

Amikbe ha belenézek, az arcom kipirosodik. Egy pillanatra az is lehet, hogy elnézek.

Vagy akár több pillanatra is.

Attól függ, éppen mennyire bírom el a mélyet. Az intimet.

Azt, amikor nem csak két szem, hanem két lélek is találkozik.

De újra bátorságot gyűjtök, és visszanézek. Mert látni akarok. Önmagamat, és a másikat is. Már csak ezek a szemek érdekelnek.

Amik csillognak, és beszélnek.

Amiben önmagamat is meglátom.

Az érzéseimet.

Amiben látom, a másik is érez.

A szemek, amik elfogadnak, és nem ítélkeznek.

Amik ugyanúgy figyelnek és kíváncsiak rám. Amikbe ha belenézek, úgy érzem, jobb ember leszek.

Mióta ezekre a szemekre figyelek,

sokasodnak az életemben.