A bőség áramlik feléd, rajtad áll mennyire állsz bele, éled át.
Ne hagyd, hogy a korod határozza meg az álmaidat!
Az élet nem a születési dátumodról szól, hanem arról, hogy mennyi szenvedélyt, kíváncsiságot és bátorságot viszel bele a mindennapjaidba.
Bármilyen korban kezdhetsz el sportolni, tanulni, írni, vállalkozni vagy szerelmes lenni. Bármikor dönthetsz úgy, hogy új hegyeket mászol meg – legyenek azok valódi csúcsok vagy életed kihívásai.
Nem az évek száma adja a szabadságod kulcsát, hanem a hited abban, hogy még mindig van benned valami új, valami nagyszerű, amit a világ láthat.
Addig tart az életed, amíg Te életben tartod azt – szenvedéllyel, kíváncsisággal és szeretettel.
A nehéz döntések nem aznap jutalmaznak meg, amikor meghozod őket.
Van, hogy hónapokig, évekig csak a fájdalmat érzed.
Amikor otthagyod a megszokott munkahelyed, és a következő helyen nem ismer senki.
Amikor elköltözöl a városból, ahol éltél, vagy elhagyod az országot, ahol felnőttél. Amikor hátrahagyod a barátaidat, a szokásaidat, a családodat, és újrakezded. Az első hónapokban pokol. Néha még az első év is.
És az agyad közben ordít: mi a fenét csináltam?! De a változás ritkán kényelmes. Az igazi döntések először fájnak, aztán erősítenek.
Nem mondom, hogy mindenkinek mennie kell. Nem mondom, hogy mindenkinek szakítania kell, költöznie kell, váltania kell.
De van, akinek szüksége van rá, mert ott, ahol most van, lassan belefullad a megszokásba, a középszerbe, a saját félelmeibe. És ezt fel kell ismerni. Ki kell mondani: én ebből kilépek. Aki viszont meg akarja úszni, mindig talál kerülőutat.
Belemenekül egy szeretői kapcsolatba, hogy ne kelljen kimondania, hogy vége a házasságának.
Azt mondja, utálja a munkáját, de „majd egyszer” vált, és sosem teszi meg. És így is élhet, persze. Csak közben nincs valódi kapcsolata. Nincs valódi élete. Mert a könnyű út ritkán visz oda, ahová érdemes eljutni. Az igazi döntések fájdalmasak. Nem azért, mert rosszak, hanem mert letépik rólad a megszokás, a biztonság és a komfort rétegeit.
És ezek alatt ott van a szabadságod.
Megerősítő áldás: Bàrhol leszel, èn mindenhol kereslek:
a szélben, mely
a simogatásodat hordozza,
a madarak dalában,
egy pillangó röptében,
a felkelő hajnalban,
egy réten virágzó virágokban,
egy rózsa illatában,
a mindennapi gondolataimban rólad.
Mindenhol ott vagy,
mert mindenhol
a szívemben vagy!
~ Riem Franca ~