Napfonatcsakra hangolása.
Biztonságos dolog számodra, ha erős vagy, és pozitív módon kezedbe veszed az életed irányítását.
Ez a kártya azért érkezett hozzád, mert az angyalok segíteni akarnak neked a hatalommal és az irányítással kapcsolatos kérdésekben. Először is meg akarnak nyugtatni, hogy valóban erős vagy. Te, aki Teremtőd képére és hasonlatosságára teremtettél, ugyanazokat a tulajdonságokat hordozod magadban, beleértve a hatalmat is. Nem számít, hogy érezed-e, vagy félsz-e a benned rejlő hatalomtól – valóban erős vagy.
Másodszor biztonságos dolog számodra, ha hatalmadat szeretetteljes módon használod. Az angyalok nem fogják megengedni, hogy visszaélj a hatalmaddal, és azok, akik igazán szeretnek téged, méltányolni és helyeselni fogják bátor szavaidat és tetteidet. Tartsd észben, hogy a hatalom nem azonos az agresszióval, egyszerűen azt jelenti, hogy teljes mértékben hiteles vagy önmagaddal és másokkal.
Az angyalok arra is emlékeztetni akarnak, hogy senki más nem irányít és nem irányíthat téged az engedélyed nélkül. Mindig van választási lehetőséged, és az angyalok segíthetnek meghozni a döntéseket, ha kéred. Emellett abban is segítenek majd, hogy úgy érzed, jobban a kezedben tartod az életedet és spirituális képességeidet.
Megerősítés – Napi Tarot üzenet.
Elcsendesülés.
Csendesítsd le elmédet! Lélegezz, és engedd el a szavakat, az aggodalmat és a terveket! Lépj be a lényed mélyén rejtőző csönd terébe, a béke örvényébe, ahova a világ nem hatolhat be.
Itt az ideje a csendes elvonulásnak, az egyedül töltött időnek. Örömmel segítek neked megújulni, és újra középpontot találni önmagad számára. Ne hozz most egyetlen döntést sem! Csak engedd az elmédnek, hogy pihenjen! Időben tudni fogod, mikor kell cselekedni. De most csendesítsd le az elmédet! Pihenj!
Ezt a gnosztikus istennőt a nagy csönddel vagy űrrel azonosítják, amelyből minden teremtés származik. Sige emlékeztet, hogy a szavak dualitást teremtenek, és hogy a csöndben találjuk meg valódi eredetünket és énünket. A csönd mindenütt jelenlévő erő, a bölcsesség szülője, ahogyan a gnosztikusok szerint Sige is anyja Sophiának, a bölcsesség istennőjének. Sige tanítása szerint gyökereink az Univerzum üres csöndjébe ereszkednek, s mérhetetlenül fontos számunkra, hogy rendszeresen kapcsolatba lépjünk a csönddel.
Megerősítő mantra:
Túléltük…
Ha felkapcsolódott az utcai lámpa, tudtuk, hogy mennünk kell haza, mert a taktikai papucs a semmiből olyat csattant, hogy csillagokat láttunk Tollasoztunk az úttesten, ha jött egy kocsi, ordítottunk, hogy szüneeeeeet!!!…
Ha hullott a hó, ettünk belőle. Ha permeteztek, kicsit jobban megtöröltük a gyümölcsöt evés előtt… Ha láttunk utcai kutat, ittunk belőle. Egymás után, mind. Aki nem tudta a lábával sem lenyomni, annak nyomtuk. Ha megvágtuk magunkat, lenyaltuk a vért. Ha fájt, csak egyedül sírtunk, mások előtt nem.
Ha valami megcsípett, agyonnyomtuk, be x-eltük a helyét! Ha kutya megharapott, máskor elkerültük.
Ha sebbel, vagy rándulással mentünk haza, előbb kaptunk egy pofont, aztán megkérdezték, hogy tudjuk-e mozgatni!? Ha más vert meg, otthon már nem bántottak… Ha tehettük, harcoltunk más gyerekcsapatokkal.
Amire „kértek”, mindent megcsináltunk otthon. Nem azért mert szerettük volna megtenni, hanem mert tudtuk, utána mehetünk csavarogni!
Gazoltuk a kertet. Etettük az állatokat. Ha pollent, vagy port szívtunk lenyeltük, vagy kiköptük.
A cserebogár nem egy óriásrém volt számunkra, hanem a nyár kezdete! Örültünk, ha a tojást csupasz kézzel még melegen vihettük be az ólból a házba és kesztyűből is csak télit láttunk, eszünkbe sem jutott nyáron, kesztyű.
Ha zöld volt a gyümölcs, zölden ettük. Ha megérett, akkor úgy is jó volt!
Nem volt edzőcipőnk, szandálban szaladgáltunk a fűben is és a kövek között is. Ha megvágta, vagy megszúrta a lábunkat egy rozsdás vas vagy szög, kaptunk egy tetanuszt. Vagy nem…
És az a vas most már hol van? Már rég nincs. Mi meg itt vagyunk. Helye sem látszik már, csak emlékszünk rá! Miért? Mert erősít!
Ha leégtünk a napon, sziszegtünk, be kenték tejföllel..Vörösek voltunk ,mint a rák ,de meggyógyultunk.
Papsajtot ettünk, akác virágot rágtuk, a tátikával játszottunk, a százszorszép virág szirmaival szeret nem szeret kiszámolós, fűzfa ágait összekötve hintáztunk.
Ha megtaknyosodtunk, nem maradtunk otthon, hanem kaptunk zsebkendőt és azzal jártunk iskolába! A legtöbben tudunk tüzet rakni. Hordtuk a szenet, vágtuk a fát, szedtünk szálkát! Férfibringán tekerés a váz alatt…
Az ügyesebbje nőin egyik kézzel kormányozott, fékezett, (akkorát estem, kijött az egész utca) ellensúlyozta a szatyrokat a kormányon, másik kézzel meg fagyizott. Nem kellett jelezni, az autók kikerültek.
Aki megtanult a 28-as biciklivel elindulni, az jutalmul akkortól vihette az öccsét, vagy húgát óvodába vele!
Minden, ami kölyökként a levegőn minket ért, az erősített.
Ha végigolvastad, és emlékeket idézett fel benned is, a gyermekkorod neked is csodaszép lehetett. Olyan,,amilyenről egy mai gyerek többsége ábrándozni sem tud. Elszálltak ugyan az évek, de amíg a szíved dobban, lehetnek új élményeid, amik egyszer majd csodalatos emlékek lesznek.
Ne felejts el élni és emlékeket felidézni ! Magadnak!
Forrás: Lélekcsalád