Szent és a Szajha áldása szálljon rád.

A női lélek mélyrétegeiben él két ősi archetípus: a Szajha és a Szent. Egyik az érzékek kapuján, másik a szellem világán át vágyik az Egységbe.

 

E kettő nem egymás ellentéte, hanem ugyanannak a teljességnek két különböző arca.
És mindkettő bennünk él.

A Szajha nem pusztán a testiség archetípusa, hanem az életenergiával töltött testbe zárt lélek archetípusa. Az ősi ösztön, amely a jelenlétre, az élvezetre, a kapcsolódásra és a fizikai érintésen keresztüli egységélményre vágyik.
A Szajha ott jelenik meg, ahol a női test történelmi szégyene és elfojtása sebet hagyott a mezőben. Ő az, aki az elfojtott életöröm és az ösztönök bölcsessége után kiált.

 

 

A kollektív térben azért válik „szajhává”, mert a vágyait nem volt szabad spirituálisnak, szentnek, emberinek éreznie. Így a testtel való kapcsolata torzult, túlfűtött vagy manipulált formát ölt.

Mélyebb igazságában azonban a Szajha az életet felgyújtó isteni energia hordozója. Az a szakrális női erő, aki a test kapuján keresztül keresi az Egységet.

 

A Szent archetípus sok nő lelkében akkor születik meg, amikor a testi vagy érzelmi sérülések után a lélek a spiritualitásban keres menedéket. Gyakran azért, mert a testhez és a vágyhoz kapcsolt sérülések után a lélek a felső csakrákba menekül. Ez egy védekező mechanizmus: a fénybe való menekülés, ahol nem kell többé érezni a kiszolgáltatottságot, az elutasítottságot, a „túl sok” vagy „túl kevés” érzését.

 

 

 

 

 

Bár a tudata nyitott és a szíve érzékeny, sokszor nehezen kapcsolódik a földi élethez, a testhez és az ösztönös szükségleteihez. Mintha a belső fénye nem tudna teljesen lehorgonyozódni a fizikai síkon.
Mindkét minőség a női lélek önvédelmi és önkereső válasza az inkarnációs sebekre és a kollektív emlékezet torzulásaira.

A Szajha gyakran a megbélyegzett vágy miatt sérült női testből emelkedik ki, míg a Szent az önmegtartóztatásban keresi a méltóságát. Egyikük sem „rossz” vagy „hamis”… mindkettő a teljességre vágyik, csak más frekvencián, másik kapun át.

Ha ez a két minőség meggyógyul és újra kibékül egymással, vagyis egyesül bennünk, akkor a nő újra egy testben hordozhatja az Istennőt. Egyszerre az Élet szeretőjét és az Ég papnőjét.

 

Botos Orsolya