Angyalkártya július közepére: Ha felébredtél és készen állsz, akkor Égiek áldását megkapod.

 

A Tüzet Lélegző Asszonyt szeretni nem könnyű.

Ő nem az a gyenge szívű teremtés, aki arra vár, hogy a mezőn leszakítsák és aranyozott vázába helyezzék, mint egy virágszálat.

Nem, ő ehhez túl vad. Farkas és nő, hús és láng; soha nem lehet megszelídíteni, hanem vadon fut a fák között.

 

Nem korlátozódik a sekélyes vizekre és nem lehet a társadalom láncaival meghódítani. Hívása mélységes, nyitott szívű és édes szabadság a rabságból. Soha nem fogja elhallgattatni a gátlástalan üvöltést a lelkében, nem , ez a sors rosszabb a halálnál. Soha nem fogja feláldozni magát mások elvárásainak és korlátainak.

 

A Tüzet Lélegző Asszonyt szeretni azt jelenti, elfogadod a transzformáció alkímiáját, hiszen vele együtt mindent megváltozik. Sokan félnek tőle és a metamorfózistól, amit magával hoz. Igen, örökre megváltoztatja a világot. Kihívás a régi hitrendszerek hordozóinak, alapjaiban rengeti meg azokat, amelyek elkezdenek összeomlani a hazugságok súlya alatt. Nem azért van itt, hogy visszatartson vagy arra intsen, maradj csendben; azért van itt, hogy az igazságot és a lélek-mély érzését az ég felé emelje.

Nincs semmi hígítás benne, az intenzitásában, a nyers elsődleges női lángjában. Töményen ég. Ég, ahogy ég. Szenvedéllyel ég, céljai által lángra lobbanva és hamuvá válva.

 

Egész jelenléte csodás és szükségszerű gyógyír erre a fájdalmas bolygóra, és eljött az ideje, hogy ereje emelkedjen. Már nem kell maszkok mögött rejtőzzön és nem árnyalja tovább saját igazságát. Ő a legvadabb, életreszóló kalandod, amit valaha is láttál. Ha készen állsz rá.
Néhányan félelmetesnek tartják, hogy megjelenik a fejét magasan tartva, és félelem nélküli pillantás ragyog a szemében. Sokan félnek az erejétől, ahogy tántoríthatatlan oszlopként áll a hullámzásban. Sokan félnek a szíve erejétől, amikor szélesre tárja azt , és ragyog, hogy a világ
minden táján látják szeretetének fényét. Sokan félnek az érzelmei és szenvedélye mérhetetlen óceánjának mélységétől.

 

 

Ilyen félelmetes teremtmény ő, a Tüzet Lélegző Asszony. Ő, aki káoszban és magányban képes virágozni, kétségek és csapások közt emelkedik. Ő, aki a sötétség mélyéről nő, és áttöri azokat a korlátokat, amelyek megpróbálják megtartani őt. Ő, aki zivatar a viharban, a Föld varázsa, az éjszaka dala és maga az extázis, aki képes hamvaiból és széttört darabjaiból újjászületni.
Szeretni őt nagy esélyt hordoz. A vihar közepén lovagol. Azok, akik bátrak megismerni őt, mindörökre megváltozik az életük. Nem lehetetlen szeretni őt, nem ám.

Nem az a vágya, hogy örökre egyedül maradjon, de nem hajlandó olyannak mutatkozni, ahogy elvárják. Ő nem a „maradék”, ez az, ami olyan értékessé teszi. Nem keresi a hétköznapit.
Minden nagy kockázat nagy jutalmat hordoz.

 

Szóval, ha készen állsz az igazságod fényében táncolni, minden hullócsillagnál kívánni valamit, felemelni és átölelni a vadon áramló szenvedélyeket amelyek lüktetnek a véredben, akkor megtaláltad őt.
Ha tágra nyitott szíved mélyére vágysz és készen állsz vad hívásának engedve az égre üvölteni teliholdkor. Ha jelen vagy elméd és lelked minden rezdülésben, ha érzed tested minden sejtjét, felébredtél és tudatában vagy az egyszeri életreszóló kalandnak, amely vár téged, akkor készen állsz szeretni a Tüzet Lélegző Asszonyt.

(Ősanya: Engedem magam ragyogni / A Tüzet Lélegző Asszonyt szeretni)
Csak eredeti posztként osztható, hivatkozással a forrásra.

Megerősítő forrás: Légy csendben, ha nincs mondanivalód, ami kedves…
Légy csendben, amikor eluralkodik rajtad a harag.

 

Óvakodj attól, hogy szíven szúrd a lelked,
Mert vannak sebek, amik sosem gyógyulnak be…
Légy csendben, ha valami nem tartozik rád.

 

Ne pazarold az energiádat haszontalan ügyekre,
Nem mindenki érdemli meg
Az erődet, sem az idődet…

Légy csendben, ha valaki nem tetszik neked.
Lépj egyet hátra,
Ez sokszor a legegészségesebb út…

Légy csendben,
Ne bánts,
Ne árts,
Ne sérts meg,
Ne vitatkozz.

Óvd a békédet, a saját módodon,
Kiabálás és kitörések nélkül.
Lépj el egy pillanatra,
És gyere vissza, ha a vihar lecsendesedett…

A világ már amúgy is annyi haragot hordoz,
Miért tennél hozzá még többet?…
~ Ismeretlen
~ Art by Mariko-creator