Ezzel a három legfontosabb dologgal tudod meghaladni önmagadat, leginkább fejlődni. S, önmagad határait felállítani.

Most valóban fel tudsz emelkedni, fejlődni, spirituálisan tiszta lenni.

Önmagadon múlik, hogy minek adsz energiát, a jó és a pozitív dolognak vagy a negatív érzésnek?

A családod, vagy a barátaid most tudnak rajtad segíteni, egy beszélgetés, egy kis biztonsági kényelem, meghitt párbeszéd csodákat tehet, úgy érzed lelkileg megtisztulhatsz.

Rajtad áll, hogy minek adsz teret, a jónak vagy a rossznak?

Megerősítő áldás: Az igazi férfi mellett elaludni maga a mennyország. Nem csak azért, mert biztonságban érzed magad, hanem mert minden sejted megpihen mellette. A teste meleget áraszt, a lelke nyugalmat, és a jelenléte úgy ölel át, mintha mindig is ott lett volna, csak rád várt.

Amikor egy ilyen férfi melléd bújik, a világ összes fájdalma, kétsége és zaja eltűnik. Nem kell erősnek lenned, nem kell megfelelned, csak lenned. Mert ő lát téged… igazán. És így is szeret.!!!!
Az igazi férfi nem tökéletes. De jelen van.

 

Figyel. Érez. Nem fél megmutatni a gyengédségét, és nem szégyelli, ha ő is sebezhető. Ő az, aki akkor is megfogja a kezed, amikor szavak már nem kellenek. Ő az, aki mellett elaludni nem csak fizikai közelség, hanem léleknyugalom is.

Ilyenkor érzed, hogy a mennyország nem egy távoli hely… hanem ott van két kar között, egy ismerős szívverés ritmusában. Ott, ahol a nő végre megérkezhet… és nem akar többé máshol lenni.
Ági Homonnai

Megerősítő Tanmese: Jó tett helyébe mit várj? – avagy miért nem működik a népmesék erkölcse a 21. században”…
Volt egyszer egy ember, aki hitt abban, hogy „jó tett helyébe jót várj”.

 

Segített, ahol tudott. Meghallgatott, támogatta a barátait, dolgozott mások helyett is, mosolygott akkor is, mikor fáradt volt, és hittel tette a jót, mert úgy tanulta otthon, az iskolában, a templomban, a mesékben, hogy ez így helyes.
Aztán…

 

rájött, hogy nem mesében él.
Mert a 21. század nem a Grimm-testvérek világában játszódik, hanem egy startupokkal, algoritmusokkal, és passzív-agresszív üzenetekkel teli dzsungelben, ahol a jó szándékú emberek nem kapnak varázsalmát meg királylányt, csak kihasználást, ghostingot meg stresszkiégést.
Jó tett = ingyen munka?

A munkahelyen a „segítőkész” ember gyorsan az lesz, akitől mindent kérni lehet. A „megbízható” jelentése: rá lehet bízni a többiek hibáinak elhordását is. Aki mindig válaszol a „Segítenél gyorsan ebben?” típusú e-mailekre, az rövid időn belül egyfajta céges szamaritánus lesz, csak Jézus dicsérete nélkül.
Aki kedves, azt gyengének nézik…

 

A szociális játszmák világában ma már úgy tűnik, minél kedvesebb vagy, annál inkább a lábtörlő szerepében végzed.
– Megbocsátasz? Akkor biztos újra el lehet játszani veled.
– Empatikus vagy? Akkor kiváló hallgatóság minden toxikus ömlengéshez.
– Türelmes vagy? Akkor várjál csak szépen, míg a többiek átgázolnak rajtad.
A jó szándékot sokan úgy olvassák: „engem lehet pumpolni, visszaélni velem, elfelejteni, ha már nem hasznos”.
A manipulátorok aranykora…

Aki ma „jót tesz”, az gyakran nem a másik ember jóságát támogatja, hanem egy manipulatív karakter kiszolgálásának újabb fejezetét írja.
Az „áldozati szerep” mögé bújó emberek tökélyre fejlesztették annak a művészetét, hogy hogyan tűnjenek gyengének, csak hogy kihasználhassák azokat, akik valóban jószívűek.
És amikor a jó ember már nem bírja tovább? Akkor még ő lesz a „változó”, a „negatív”, a „toxikus”, aki megváltozott, és „már nem olyan, mint régen”.

 

A karma? Inkább az Excel-táblák világában hiszünk…
A „jó tett visszaszáll” ma leginkább a hitbeli kategóriába tartozik, valahová a reinkarnáció és a Mikulás közé. A valóságban sokszor az történik, hogy a jó ember elhasználódik, a kihasználó meg előléptetést kap. Persze, lehet reménykedni, hogy majd „visszakapja az életben”. De a jelenlegi rendszerben a karma kicsit lassú, és nem túl következetes. Valahogy mindig a pszichopata kerül a vezetői székbe, és a jószívű meg a pszichológushoz.
És mégis…?

 

 

Mégis vannak, akik újra és újra jót tesznek. Talán nem a visszavárás miatt, hanem mert nem tudnak mások lenni. Mert az ösztönük erősebb, mint a csalódásaik. Ők a 21. század hősei, csendben, szívvel, naivan. Csak legyen valaki, aki időnként tőlük is megkérdezi:
„Segíthetek valamiben?”
Mert talán az lenne a legnagyobb jó tett… egy ilyen világban….
jegyzet, EnigmaZoli