Most egy őszinte, nyílt beszélgetés segíthet rajtad, és felteheti az i-re a pontot.

Megadhatja számodra azt a csodát amit kerestél, ami elhozhatja az életedben a valódi egyensúlyt.

Az emberi kapcsolatokat helyre lehet tenni egy-egy őszinte megnyilvánulással, ami a kommunikáció maga.

Tanmese:

– Miért ülsz itt minden reggel, teljesen egyedül, 2 bögre forró csokival, Róka?
– Találkozóm van.
– Kivel?

– Mindig az aznapommal. És ő minden reggel eljön egy nagy bőrönddel. Van abban ezernyi gondolat, érzés és tett. Én pedig, amíg ő megissza a forró csokiját, kiválogatom belőle azokat, amiket szívem szerint akarok gondolni, érezni és tenni aznap. A többit pedig, amiket nem akarok, a bőröndjében hagyom ,és engedem, hogy elvigye. Mert, tudod, rájöttem, hogy semmi más fölött nincs akkora hatalmam, mint afölött, hogyan gondolkodjak és érezzek. Ezekről egyedül én dönthetek. És én nem akarok kihagyni egyetlen napot sem, hogy válasszak közülük.”

Megerősítő áldás: Mi a szerelem?

Néha a szerelemnek távolságra van szüksége a növekedéshez.
Vannak pillanatok az életben, amikor két lélek találkozik, felismerik egymást, de még nem jött el az idő az együtt maradásra.

Az élet furcsa bölcsességével elválasztja őket. Nem büntetésként, hanem lehetőségként: fejlődni, gyógyulni, tanulni.
Az elköltözés nem jelenti azt, hogy felejtünk.

Ez a sors tiszteletének cselekedete, egy szükséges szünet, melyben mindkettő átalakul – nem elveszíteni egymást, hanem jobban, teljesre találni egymásra, készen arra, hogy újra átkelhessünk, amikor itt az ideje.

A távolság nem mindig a vég… Néha önmagunk legtudatosabb és legerősebb verziójának kezdete.

Mert csak akkor tudunk teljes lelkünkből szeretni, hiányok és félelmek nélkül.

Az érett szerelemben nem arról szól, hogy mindenáron ellenálljunk. Minden arról szól, hogy várunk, higgyünk és hajlandóak legyünk újra minket választani, amikor végre minden darab a helyére kerül.