Bizalom kérdésköre feltárul, és megszólít Téged!
A kártya jelentése: Higgy önmagadban, és hidd el, hogy Isten és az angyalok melletted állnak. Kérd, hogy szabadítsanak meg a gátló félelmektől, hogy hited teljesebbé válhasson.
Az angyalok tudják, hogy egyszer már nagyot csalódtál. Ez a tapasztalat megrongálhatta az önmagadba, a másokba és az Istenbe vetett hitedet. Az angyalok mégis emlékeztetni akarnak a hite megtartó erejére. Ezzel a kártyával az angyalok az önbizalom fontosságára hívják fel a figyelmedet. Tudják ,hogy elkövettél bizonyos hibákat a múltban, mint bárki más. Ezek a hibák mégsem tették tönkre igaz természetedet. Isten még mindig jelen van benned, é ő csalhatatlan.
Az angyalok arra kérnek, higgy Istenben és bennük. Segítenek, hogy bízz önmagadban.
Az is felvetődik, hogy mennyire tudsz magadban megbízni nemcsak másokban, hanem önmagadban vetett hit mennyire játszik az életedben, mennyire tudsz élni vele, hogy felépíts magadban egy önbizalmat ami segíti és nem hátráltatja az életedet.
Mert:
Érzékeny és különleges ember vagy!
Képes vagy láthatatlan dimenziókhoz kapcsolódni és olyan energiákat érzékelni, amiket mások nem érzékelnek. Képes vagy megérezni és akár látni a Láthatatlan világ lakóit: manókat, tündéreket, szellemeket. Szereted az éjszakát, amikor a világ elcsendesedik. Ilyenkor jobban érzékelsz.
Éjszakánként különös utazásokat teszel, különleges világokba. Reggel amikor felébredsz sokszor emlékszel mindarra amit éjszaka éltél, tapasztaltál meg és képes vagy arra, hogy ezeket az élményeket integráld, beilleszd nappali világodba. Vándor vagy, de nem vagy kósza! Tudod, hogy ki vagy, mi a dolgod és te teszed azt! A Mindenség szabad vándora vagy, így csak behunyod a szemed és máris ott vagy, ahol csak akarsz. Tartsd meg és fejleszd érzékenységedet, hogy segítségére lehess embertársaidnak, és a világnak!
Végtelen szeretettel: Váradi Andrea
HA ÚJRA…
Ha újraélhetném az életemet, lefeküdnék pihenni, amikor betegnek érzem magam, ahelyett hogy úgy tennék, mintha a világ megállna, ha egy nap nem megyek dolgozni…
Meggyújtanám a rózsaszín, faragott gyertyát ahelyett, hogy hagynám megolvadni a szekrényben…
Kevesebbet beszélnék és többet hallgatnék…
Meghívnám a barátaimat, még akkor is, ha folt lenne a szőnyegen vagy a kanapén.
A nappaliban enném a vacsorát, és kevésbé aggódnék a por miatt, amikor valaki tüzet akarna gyújtani a kandallóban.
Időt szakítanék arra, hogy meghallgassam nagyapám ifjúkori történeteit.
Soha nem ragaszkodnék ahhoz, hogy felhúzzam az autó ablakait egy gyönyörű nyári napon, csak mert épp most voltam fodrásznál.
Lefeküdnék a fűbe, fejem a pázsiton pihenne.
Kevesebbet sírnék és nevetnék a televízió előtt, és többet sírnék és nevetnék az életet nézve.
De legfőképp, ha kapnék egy második esélyt, minden pillanatot megbecsülnék… igazán meglátnám… igazán átélném.
Nem hagynám, hogy elragadjanak az apróságok és a jelentéktelen dolgok…
Nem törődnék azokkal, akiket nem kedvelek – vagy inkább egyáltalán nem foglalkoznék azzal, hogy mások mit csinálnak…
Ehelyett értékelném azokat a barátokat, akiket már megnyertem, és az embereket, akik szeretnek…
Erma Bombeck