A buddhizmus tanításai az emberi kapcsolatokról:
1. Ne érezd magad rosszul azért, mert vannak, akiknek csak akkor jutsz eszébe, mikor szükségük van rád. Érezd magad kiváltságosnak, hogy te vagy elméjükben a gyertya, amely akkor gyullad fel, mikor sötétben van elméjük.
2. Mindig lesz olyan ember az életedben, aki nem bánik veled jól. Köszönd meg neki, mert erősebbé tesz.
3. Ha valaki rosszul bánik veled, emlékezz:
Vele van valami baj, nem Veled. Egészséges emberek nem pusztítják el egymást.
4. Amikor fáj, figyelj. Az élet próbál neked valamit tanítani.
5. Három megoldás van minden problémára: elfogadni, változtatni, vagy elengedni. Ha nem tudod elfogadni, változtass. Ha nem tudsz rajta változtatni, akkor engedd el.
6. Engedd, hogy az emberek megítéljenek. Engedd, hogy félreértsenek. Engedd, hogy pletykáljanak rólad. Az, amit rólad gondolnak, nem a te problémád. Véleményük nem fogja a számláidat kifizetni. Tehát maradj kedves, szeress kitartóan és légy szabad egyéniség, bármit is mondanak vagy tesznek, soha ne kételkedj értékességedben és az igazság szépségében. Ragyogj tovább és hagyd a gyűlölködőket gyűlölködni.
7. Mindegy mennyire tanultnak, tehetségesnek, menőnek, vagy gazdagnak hiszed magad, az, ahogyan másokkal bánsz, végeredményben mindent elmond rólad. A becsületesség minden.
8. Minél kevésbé érdekel, hogy mit gondolnak rólad az emberek, annál boldogabb leszel.
9. A csend a legjobb válasz annak, aki nem értékeli a szavaidat.
10. Ha azt hiszed, minden valaki másnak a hibája, akkor sokat fogsz szenvedni. Majd amikor megérted, hogy minden belőled indul ki, akkor fogsz békére és örömre lelni.
11. Ahol nincs tisztelet, ott szeretet sincs.
12. A kapcsolatok sohasem halnak természetes halált. Megöli őket az ego, az elutasítás és a hozzáállás.
Forrás: Farkas András
Tudom, hogy fáj.
Nagyon furcsa érzés, hogy valaki hónapokig vagy akár évekig az életed része lehet, aztán egy nap … hirtelen nem leszek ott többé.
Talán jó viszonyban ért véget a kapcsolat…. vagy talán teljesen katasztrofális volt.
Akárhogy is…. annyira bizarr, hogy a kapcsolatok hogyan tudnak ilyen hatalmas és gyorsan megváltozni.
És tudod mit…. lehet, hogy nem vagy megbékélve azzal, ami kettőtök között történt … és ez tökéletesen rendben van.
Néha egy kapcsolat vége szó szerint az egyik legnehezebb dolog, amin keresztül megyünk az életben.
Szeretném, ha tudnád, hogy rendben van, hogy még mindig fáj a szíved a történtek miatt.
Sok emléket szereztél ezzel az emberrel.
És ezeket az emlékeket, amiket szereztél, olyan dolgok, amiket nem tudsz kitörölni, bármennyire is próbálod.
Akár tetszik, akár nem, a történeted része.
Tudom, hogy nehéz ezekre az emlékekre nézni, és azt kívánod, bárcsak elfelejtenéd őket.
De ahelyett, hogy elfelejtenénk, talán arra kellene koncentrálnunk, ami a kapcsolatból származik.
Ti ketten egy különleges okból egyesítettétek az utakat.
Lehet, hogy a legnehezebb időszakokon mentetek keresztül együtt.
Talán úgy értettétek meg egymást, ahogy senki más soha.
Lehet, hogy bátorítottátok egymást, hogy legyetek erősek, vagy fogadjátok el azt, aki valójában voltál, mint ember.
Vagy talán a velük való kapcsolatod felnyitotta a szemed arra, amire igazán szükséged volt az életedben.
Függetlenül attól, hogy mi volt az indoklás, rendben van, ha elismered, hogy …. az a személy sokat jelentett neked.
És nem baj, ha még mindig így van.
Az sem baj, hogy már nincsenek az életed része.
Amit sokan nem értenek, az az, hogy nem minden kapcsolat, amivel találkozunk, tart egy életre.
Nem kellene a múltban időznöd, és megkérdőjelezned, miért történt minden úgy, ahogy.
Amit tenned kell…. az, hogy fogod, amit abból a kapcsolatból tanultál, és lépj előre az életedben.
Tudva, hogy vannak más kapcsolatok, amelyek pontosan azt adják neked, amiről mindig is álmodtál, és még többet is.
Tudnod kell, hogy nem fogsz örökké így érezni.
Tovább fogsz menni előre, és tovább fogsz fejlődni a mindennapokkal, ami elmúlik.
Fogadd meg a tanácsom és emlékezz….
Néha az emberek, akiket a történeted részeként akartál, csak egy fejezetnek kell lenniük.
~ Cody Bret
Megerősítő áldás: Ne hagyj semmit későbbre.
Később kihűl a kávé.
Később elveszíted az érdeklődésedet.
Később a nappal éjszakává fog változni.
Később az emberek felnőnek.
Később az emberek megöregszenek.
Később az élet elmúlik.
Később megbánod, hogy nem tettél meg valamit…amikor megvolt rá az esélyed.
Az élet egy röpke tánc, az előttünk kibontakozó pillanatok finom egyensúlya, soha többé nem térünk vissza egészen ugyanúgy.
A megbánás olyan keserű tabletta, amit le kell nyelni, egy olyan súly, amely az elszalasztott esélyekből, és a kimondatlan szavakból összekovácsolódva nyomja teherként a lelket.
Szóval ne hagyjunk semmit későbbre. Ragadd meg a pillanatokat, ahogy jönnek, kitárt szívvel és kitárt karokkal, hogy el tudd fogadni az előtted álló lehetőségeket. Mert végül nem azokat bánjuk meg, amiket megtettünk, hanem azokat, amiket nem tettünk meg, a kimondatlan szavakat, a beteljesületlen álmokat.”
Mielőtt kihűl a kávé/Toshikazu Kawaguchi