Mihály Arkangyal jóslata.
Mihály arkangyal életed minden pillanatában vigyáz rád, ahogy most is.
Együtt vagytok: az arkangyal a megérzéseiden keresztül szól hozzád, te pedig követed az útmutatását. Valószínűleg nagy változások zajlanak most az életedben, és kiszolgáltatottnak érzed magad. Ezt a lapot azért húztad, hogy tudd, Mihály arkangyal őrködik feletted, és vigyáz rád.
Azt is jelzi, hogy fel kellene hagynod az ellenállással az emberekhez és az angyalokhoz való kapcsolataidban.
Nyisd ki a szívedet, hogy szeretetet adhass és kaphass, és végre megtapasztald a valódi meghittséget, amelyre már olyan régen vágysz. Másokkal való kapcsolataidban légy mindig önmagad, és oszd meg az angyalokkal az érzéseidet.
Így esélyt adsz másoknak, hogy megismerjenek, támogassanak és szeressenek… És magadnak is, hogy képes légy szeretni önmagadat!
Megerősítő áldás – Dr. Shefali: A felébredt nő ideje
A nő életében eljön a perc,
amikor ócska cipőként kihajítja régi szokásait,
amikor lerázza magáról a „kellene” és a kötelesség láncait,
s a lehetetlen elvárásokat felemészti a benne égő tűz.
A nő életében eljön a perc,
amikor mások egykor kincsként vágyott elismerése lyukas garassá
válik szemében,
amikor mások helyett már önmagát keresi vágyón,
s a szülői hagyományok folyondárja már nem szab irányt igazának.
A nő életében eljön a perc,
amikor már nem vágyik arra, hogy beolvadjon a sokaságba,
amikor tökéletességet hajszoló görcsös kényszere köddé válik,
s nem hajhássza többé rögeszmésen a népszerűséget.
A nő életében eljön a perc,
amikor annyit mond, „elég”,
amikor az álság, megjátszás és csalárdság émelygéssel tölti el,
s az önelégültség, a dogma és a felsőbbrendűség már taszítja.
A nő életében eljön a perc,
amikor nem féli a konfliktust, hanem oroszlánként kiáll elé,
amikor ugyanolyan félelem nélkülien védi önazonosságát, mint
a gyermekeit,
s többé nem akar megmentő lenni, hisz tudja, csak önmagát: mentheti meg.
A nő életében eljön a perc,
amikor nem lapul meg vélt értéktelensége árnyékában,
amikor nem húzza meg magát, hogy mások óriásnak érezhessék
magukat,
s áldozatból végre teremtővé válik.
A nő életében eljön a perc,
amikor szégyenkezés nélkül, merészen elfogadja önálló hatalmát,
amikor végre kész betölteni méltó helyét a világban,
s az együttérzés egyetemes én-szeretetté érik benne.
A nő életében eljön a perc,
amikor végül már nem másokon csüng, mint a gyermek,
amikor bátran új szabályokat ír önnön életéhez,
s kimondja:
elengedem az értéktelenség és félelem érzését
megválok a szolgalelkűségtől és a passzivitástól
eldobom a hiteltelenséget és a béklyókat
végre nem tettetem magam másnak, mint ami vagyok
kijelentem, mától fogva…
elérem majd legteljesebb erőmet
elfogadom a legteljesebb függetlenségemet
ünneplem legmélyebb értékeimet
megtestesítem merészségemet
és a legteljesebb módon azonossá válok magammal
eljött az idő
készen állok
a felébredésre, az újjászületésre.