Oly könnyedén libbentünk át az új esztendőbe, mintha 2023 sosem létezett volna. De tényleg nagyon gyorsan eltelt, nem?
És most itt állunk egy tiszta lappal az orrunk előtt, amit teleírhatunk egy csomó mindennel.
Persze ez csak amolyan játék, hiszen egy dátumtól semmi sem fog megváltozni, de én mégis szeretem ezt a nagy évkezdős feelinget.
Arról ugyan már leszoktam, hogy ilyenkor fűt-fát ígérgessek magamnak, amit majd úgysem tartok be, mégis vannak terveim, amelyek nem csupán erre az évre szólnak, hanem szeretném, ha élethosszig kísérnének. De azt már megtanultam, hogy ne tervezzek nagyobbat, mint amit elbírok, viszont igyekszem mindent megtenni, ami tőlem telik.
Egy ideje lelkemben gyűjtögetem azokat a szokásaimat, amiken szeretnék változtatni és csakis saját magam miatt, nem az elvárásoknak megfelelve. Ebbe beletartoznak külsőségek is, mint a tipikus itt sok, ott kevés női gondok is, de már egészen más az indíttatás.
Az egészségem lépett első helyre és hetek óta készülök a nagy váltásra, mert abban hiszek, hogy ha lélekben felkészülök valamire, akkor sokkal eredményesebb lehet a változtatás, mint egy dátumhoz igazodva, hirtelen beleugrani. Na jó, azért az vicces, hogy január 1. van és ráadásul hétfő is, ilyenkor minden fogadalom duplán ér.
A külsőségeken túl természetesen a lelki, szellemi oldalt is szeretném erősíteni. Rendszeressé téve az énidőmnek azt a részét, ami kissé elmaradt, mint például a meditáció. A tanulás ma már más értelmet nyert számomra, nem egy újabb papír megszerzése a cél, hanem egy mélyebb kapcsolódás azzal, amit éppen szeretnék megtanulni. A lexikális tudás bár néha hasznos lehet, most mégis inkább a gyakorlatra helyezném a hangsúlyt, mégpedig a nyelvek terén. Ahogy ezt a döntést meghoztam nem rég, meghívást kaptam egy spanyol nyelvi chatbe, ahol heti rendszerességgel egy mexikói hölgy néhány fős beszélgetést tart. Nem mondom, hogy nem tartok tőle picit, de a legnagyobb örömmel mondtam igent.
Szóval egyetlen fogadalmat tettem magamnak életem hátralévő részére, mégpedig azt, hogy figyelek magamra
. Ez jelenti a testi, lelki és szellemi dolgokat is, hiszen egy nappal sem leszünk fiatalabbak és egy napot sem pazarolhatok el többé lustálkodásra. A ma határozza meg, mivé válunk a jövőben. Senki más nem fog figyelni rám, cselekedni helyettem, én vagyok a felelős az állapotomért, hangulatomért, az életemért. Persze ezt eddig is nyilván tudtam, de tavaly történtek olyan változások, melyek komolyabbra fordították ezt a hozzáállást bennem. Ma leültem és csináltam egy tervet az említett 3 sík mentén. Leírtam egy csomó olyan dolgot, amit szeretnék rendezni magamban, de ez nem azt jelenti, hogy ma mindegyiknek nekiugrok ész nélkül.
Az idei évem jelszava a minimalizmus. Már év végén egy rakás ruhától és tárgytól megszabadultam, de még többtől szeretnék, mert rengeteg felesleges dologgal vesszük körbe magunkat. Ugyanez igaz az étkezésünkre, a social media jelenlétünkre, a felesleges emberi kapcsolatainkra és játszmáinkra is. Ömlik belénk a szemét, mert megengedjük és nem tudunk nemet mondani, még akkor sem, ha már fáj. Függőségeink irányítanak, a kaja, a pénz, a ruhák, a cyber tér vívmányai. Szeretném a lehető legkönnyedebben, a legnagyobb szabadságban élni az életemet, s ehhez szépen sorban le kell tennem minden ragaszkodásomat. Tisztulni szeretnék minden területen, tudatosan.
De a legfontosabb ebben az egész folyamatban, hogy ha bármi nem úgy megy, mint ahogy elterveztem, ne bántsam magam érte. Türelem, figyelem, kitartás.
Ti hogy kezditek az évet?
Vannak fogadalmaitok?
Libbenős az átkelés vagy inkább nehéznek érzitek? Forrás internet
Megerősítés: A Vénusz, a bennünk lévő szerelem energia, amely elszórja bennünk az örömteli létezés magjait.
S, észrevéteti velünk a szépséget,
ihletet ad az alkotásainkhoz,
elárasztja lelkünket a virágzó tavasz harmóniát ébresztő illatával.
Nemsokára megérkezik a Skorpió szíveként ragyogó Antares csillaghoz és a Tejúton halad tovább.
Most azonban a Szaturnusz mester tanításával találkozik a Skorpió ollójánál:
“Itt vagyok. Vágj le rólam mindent, ami gátol az emelkedésben.
Tisztíts le rólam mindent, ami nem méltó az Istenek Útjához.
Égess le rólam mindent, ami nem az isteni szeretet szent tüzét táplálja bennem.”
A Szerelem akkor emel a magasba,
ha el tudjuk engedni
a játszmákat, a ragaszkodást, a görcsös akarást és azokat a bennünket fogva tartó (leginkább) kapcsolati mintákat, melyeknek lejárt az ideje.
Nem veszteség ez, hanem kegyelem.
Azért a szentségért adunk oda minden hamis értéket, ami igaz érték bennünk.
És ami így kelhet életre és indulhat el a maga útján isteni erők emelő szárnyán. Botos Orsolya