Mihály Arkangyal jóskártyája Újév napjára: Bőség és Jólét érkezik Feléd!

Az adósságok eltörlése elhozza a szerencséd időszakot, periódust.

A bőség angyalainak áldása feléd irányultan jön meg.

Az önmagadról való gondoskodáshoz az is hozzátartozik, hogy megszabadulsz az anyagi és érzelmi adósságok súlyos terhétől. Már attól sokkal könnyebbnek és szabadabbnak érzed majd magad, ha szembenézel ezekkel a dolgokkal, tervet készítesz jelenlegi tartozásaid rendezésére, a jövőben pedig kerülöd az ilyen helyzeteket.

A bőség angyalai látják, mennyire aggódsz az adósság miatt, ami elveszi az energiádat, ezért útmutatást adnak neked, hogy visszafizethesd a tartozásaidat. Még ha sokáig tart is, már attól a tudattól jobban fogod érezni magad, hogy haladsz.

Ez a kártyalap utalhat érzelmi adósságra is, amennyiben úgy érzed, hogy tartozol valakinek, és emiatt bűntudatod van. Az adósság energiája levertté tesz, befolyásolja a hangulatodat, a motivációs szintedet és a bőség áradását.

Hívd most segítségül Mihály arkangyalt és a bőség angyalait, hogy lazítsák meg a bűntudat, a félelem és a szégyen kötelékeit, amelyek fogva tartanak téged. Most már szabadon dönthetsz a tetteidről, a munkádról és a kapcsolataidról, a szeretet és nem a félelem alapján.

Megerősítés: Szilveszteri szokásaink, hagyományaink!

Szent Szilveszter pápa ünnepe a polgári év utolsó napja, az újesztendő vigíliája, Bőved estének is nevezték. Szokásainak tartalmát, hiedelmét és hangulatát újév napjától köszöntötték.

Már a babilóniaiak is azt tartották, hogy a jövendő a sors könyvében meg van írva. Ezért nem véletlen, hogy az emberek évezredek óta próbálják kifürkészni jövőjüket, s biztosítani jó sorukat.

Szilveszterkor és újévkor a szokások és hiedelmek célja az, hogy biztosítsa a következő esztendőre az emberek egészségét, szerencséjét, az állatállomány szaporaságát és a termés bőségét. A népi kalendárium alapján szilveszter az újesztendő első napjával összefüggő nap, ezért a két nap szokásai és hiedelmei szinte azonosak, s mindkét napra érvényesek.

Az év utolsó, és a következő év első napján csupa jó dologgal kell körbevenni magunkat, mert ami ekkor történik, az lesz egész évben. Kerülni kell tehát a veszekedést, tilos mosni, teregetni, takarítani, varrni, mert ez szerencsétlenséget hoz a házra, ám lefeküdni se ajánlatos, mert akkor egész évben az ágyat nyomjuk. Az egészség megóvása érdekében szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, sőt, a hatást fokozandó, egyes vidékeken még piros almát is tettek a mosdóvízbe. Tilos kölcsönkérni vagy –adni, mert akkor egész évben csak kimegy minden a házból.

Az sem mindegy ki az első látogató az évben: a férfi szerencsét, a nő szerencsétlenséget hoz. A biztonság kedvéért így a nőknek aznap tilos elhagyni a házat. Az eladó lányok meg kukucskáltak, merthogy olyan nevű lesz a férjük, mint az első azon a napon meglátott férfié.

Manapság a szilveszteri trombitálásban, petárdázásban nehéz felfedezni az ősi szokást, pedig ott van az, ha nem tudjuk akkor is. A szilveszteri szokásokban kiemelkedően fontos szerepe van a zajkeltésnek. Ennek elnevezései: kongózás, csergetés, pergőzés, nyájfordítás. A pásztorfiúk nagy zajjal kergették el az óesztendőt, a dudás az Ó szép Jézus kezdetű nótára zendített. Ezalatt a többiek különféle zajkeltő eszközökkel szaladgáltak, s ezért ráadásul a háziaktól pénzt vagy kalácsot kaptak.

A zajcsapáshoz tartozott a gulyafordítás ( micsoda príma név!) is Ennek az volt a célja, hogy az állatok felriadjanak álmukból, s a másik oldalukra forduljanak. Miért volt ez kívánatos? Hát azért, mert így biztosították az állatok egészségét és termékenységét a következő esztendőre. Néhol azért engedélyt kértek az ifjak a gazdától, mielőtt nekifogtak a zajkeltésnek: “Megfordíthatjuk a Szent Péter csordáját?” Kongattak, énekeltek. A ceremónia végeztével ilyen s hasonló tréfás versekkel kérték az adományt:

Bemennék én tihozzátok, Ha van erős pálinkátok,

De ha nincsen pálinkátok, Be sem megyek tihozzátok.

Hajdúszoboszlón a szilveszteri zajcsapáshoz egy történetet is kapcsolnak. A hagyomány szerint a törökök 1660. december 31-i támadása alkalmával az asszonyok összeverték a tepsiket, meghúzták a harangokat, és a nagy zajjal kikergették a törököket. Másik magyarázat is van: a hajdúk török martalócokat üldöztek, és visszatérve köd ereszkedett rájuk, hogy hazataláljanak, az otthon lévők segítségül nagy zajt csaptak. Ennek az emlékére tartják néhol még ma is a zajos összejövetelt. Estefelé minden pásztor a piacra ment, ahol kolomppal, dudával, ” ereszd el a hajamat” jellegű zajcsapásba kezdett.

A szilveszteri zajongás célja egyértelműen a gonosz elűzése. Ez Erdély falvaiban is szokás volt. Ott az éjféli harangszókor a fiúk teljes gőzzel, minden lehetséges zajkeltő eszközzel lármáztak. Tréfás kedvükben kicserélték az utca kapukat, a lányos házak tetejére szalmaköteget vittek, hogy azzal jelezzék az eladó lány van a házban.

Az óév kiharangozása és az újév énekkel köszöntése leginkább az erdélyi protestáns falvak szokása. Néhol éjfélkor még lövöldöztek is , nem csupán tülköltek .Közben megszólaltak a harangok, így temették az óesztendőt. Csak ezután harangoztak istentiszteletre.

Néhol egy teljes órán át húzták a harangokat: így búcsúztatták az óesztendőt és így kötötték egybe az óesztendőt az újjal.

A Homoród menti falvakban este tizenegy óra tájban először a nagyharanggal, majd a kisharanggal harangoztak. A falu népe közben egyházi énekeket zengedeztek – legalább nem hallatszott, ha valaki hamisan énekelt… Ezután egy szép szál legény kiállt a torony ablakába és elbúcsúztatta az óévet, majd az összes harangot együttesen meghúzva köszöntötték az újévet.

JÓSLÁSOK:

A szerelmi jóslások ideje is az év utolsó napja.

A legegyszerűbb:

A lányok férfinadrágot tettek a párnájuk alá, s ekkor megálmodták, ki lesz a párjuk.

Gombócokba gyúrták a lányok a kiszemelt ifjak neveit, s amelyik gombóc elsőként jött fel a víz
felszínére, az abban található férfi volt a szerencsés választott.

Néhol ólmot olvasztottak, majd hideg vízbe csepegtették, s azt lesték, milyen betűt formáz a vízbe cseppenő fém. Alakjából megtudhatták a leendő férj nevének kezdőbetűjét.

Igyekeztek a jövendő évre jósolni:
Ha újév éjjelén piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő.

Az ünnepek mindig az időjárásjóslásról is szóltak. A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósoltak a következő évi időjárásra.

A szilveszteri időjárásjóslás az aznapi időből történt: “Északi szél hideg, a déli enyhe telet jósol” . Ha az esztendő utolsó napján szíp, tiszta üdő volt, eszt monták: “Szilveszter vígezte jól nekünk az üdőt, várhatunk jövőre boldog újesztendőt!”

A jövő évet mutatja meg a hagymakalendárium:

“Ha kíváncsi volt a gazdaember, hogy milyen időjárás lesz az újesztendőben, minden hónapban, akkor vöröshagymát kettévágott és tizenkét kovát lebontott róla s mindenikbe tett egy kis sót”. Amelyikben reggelre nem olvadt el a só, az száraz hónap volt amelyikben elolvadt, az esős hónap volt. Így tudta meg, hogy milyen időjárás lesz abban az évben. Hasonló módon jósolnak fokhagymával is. Abból tizenkét gerezdet tesznek egymás mellé, a közepébe lyukat fúrnak és abba sót tesznek.

Bár az ünnep szokásai közül a legelterjedtebbek a pásztorok és legények zajkeltő, gonoszűző szokásai, jelentősek még az ólomöntés és egyéb szerelmi jóslások is. Az ország csaknem minden területén reggelig tartó táncmulatsággal búcsúztatják ma napság is az ó évet.

Ezen a különleges éjszakán is igyekeztek a lányok elősegíteni sikeres párválasztásukat: gombócfőzéssel, ólomöntéssel próbáltak jövendőbelijük neve és foglalkozása felől előzetesen ismeretet szerezni.

Lesz-e lakodalom?
A lányok az év első napján kideríthetik, hogy férjhez mennek-e hamarosan, és ha igen, kihez. Rendszerint a kocsonya elfogyasztása után a lányok mindegyike kiválaszt egy csontot, kiteszi az udvarra, és akiét a kutya elviszi az éjszaka, az még abban az esztendőben férjhez megy. ( Felmerül, hogy hogyan ellenőrzik, ki , mi távolította el a csontot!?) A férj kilétének megtudakolása ekkor is s a férfineveket rejtő gombócok főzése. A másik praktika egyszerűbb: amilyen nevű férfit meglát a lány újév reggelén, úgy fogják hívni a férjét. Nézelődjetek, lányok!

Étkezési szokások:

A szilveszteri és az újévi étkezéseknek is jósló hatást tulajdonítottak.

A közismert étkezési szokások is a szerencse, gazdagság körül forognak. A magvak a pénz bőségét jelentik, így szokás volt ezekből ételt készíteni:a napot lencsével kell kezdeni, hogy sok pénzünk legyen, a mákot viszont kerülni kell, mert az bolhát hoz a házba. Mandulaszemet vagy más pici dolgot főztek a lencsefőzelékbe, és az a lány, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben.

Disznóhúst (annak is fülét, farkát, csülkét) kell enni, mert a disznó előtúrja a szerencsét, míg a szárnyas kikaparja vagy elrepíti. Célszerű volt tehát malacot fogyasztani.

Különleges állat a hal. A folyó menti vidékeken szerencsésnek tartották, mert ahány pikkely, annyi pénz, viszont máshol úgy tartják, hogy a hallal elúszik az ember szerencséje.

A hallal általában elúszik a szerencse, kivéve a folyók mentén élőknél, mert ott „ahány pikkely, annyi pénz”.

Legyen maradék szilveszterkor, akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni.

Szerencsét hoz, ha megtöltjük az összes élelmiszeres tárolónkat, mert ha ezek teli vannak, egész évben bőséget élünk, de ha üresek, akkor egész évben kevés lesz belőle.

A gazdagságot többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani A gazdagságot sokféle rétes nyújtásával is lehet fokozni.

Tánczos Erzsébet írása