Ha úgy érzed nagyon csendes vagy, nyugalomra vágysz, nincs kedved most úgy semmihez, az otthon békéje hívogat, jól érzed.
Egy nagyon kivételesen mély időszakban vagyunk, hiszen Szaturnusz a halak jegyében jár amit a szintén halak jegyében vándorló Neptunusz uralma alatt tesz, ami önmagában a belső világ felé terel és így együtt még kivételesebbé és csendesebbé teszi ezt a halak időszakot.
Ez önmagában az elvonulás ideje, ami ráadásul nem csak napokban, hanem években értendő (2023. március-2026. február között).
És ehhez jön jelenleg a hétköznapokban is a mélység, amikor az évkörön haladunk a legmélyebb pont felé, hiszen a Nap most éri majd el a Skorpió farkát, itt született ma hajnalban (december 13.) az Újhold, ide igyekszik Mars is a rendes útján, és ide indul vissza Merkúr is. Merkúr, a beavató, vissza a megváltás helyére. Ő már áttért ezen a mélységen, kijutott a fényre, tudatosította azt aki bent vagy, a barlang mélyén bújó fényt, de visszamegy, hogy segítsen megbizonyosodni ebben.
Vagyis tovább mélyülünk. Merkúr ahelyett, hogy vinne kifelé a fény felé, újra mélyülni kezd. Két oldalról közeledünk most a fény születése pontjához, Merkúr már a fény tudásával a Nyilas és Déli Korona csillagaiból, de visszaúton, a Nap a Skorpió csillagaiban mélyülve a legmélyebb ponton áthaladva, hogy majd a téli napforduló pillanatában egyesüljenek (december 22). Ez meghozza számunkra azt, hogy az isteni születése idén sokkal tudatosabb lesz Merkúr által, hiszen ő már a fénykirály tudatosságát hozza bele.
De ami érdekessé teszi ezt az idei fényszületést, hogy utána mégsem kifelé haladunk, ahogy általában szoktuk, hanem egyszerre kifelé és befelé, mert Nap ugyan már valóban elindul a fény felé, de Merkúr folytatja a mélyülést, hogy az átminősülés pontján találkozzon a Marssal (december 28.) és így együtt lépnek majd ki újra a fényre. Amikor tehát azt hiszed, hogy végre vége, jöhet a megkönnyebbülés, elindulhatunk a tavasz, az újjászületés felé, Merkúr még egyszer bevisz a mélyre, hogy segítsen Mars erejével mindent áttörni ami gátolná ezt a születést.
A megkönnyebbülés csak januártól jön, idén tehát sokkal hosszabb a belső munkák időszaka.
Ha tehát azt érzed mélyen vagy, jól érzed, és jó ha tudod, hogy ez még tovább mélyül. Ezáltal javaslom is a befelé fordulást. Nagyon sok mindent megérthetsz magaddal, a világoddal, az élettel kapcsolatosan, ha most befelé fordítod figyelmedet és figyeled a jeleket. Minden és mindenki tanítód, de legnagyobb tanítód te magad vagy, aki most Merkúr visszaútja által feltárja magát és segít neked nemcsak önmagad felismerésében (Nap-Merkúr együttállás), hanem önmagad áttörésében is (Mars-Merkúr együttállás).
Csodálatos időszak tele lehetőségekkel, vagy sok-sok bosszúsággal. Mert a barlang fénye csak akkor láttatja magát, ha te magad látod saját fényed. Ellenben a barlang a mumusok birodalma, melynek a legmélyebb pontja felé most két irányból is haladunk, vagyis benne lehet, hogy félelmeid erősödnek ahelyett, hogy belső fényed látnád meg. Ha ez történik is jó ha tudod, hogy ez érted van, hiszen a mumusok a legjobb barátaid, mert mutatják hol van még dolgod, amit most át tudsz minősíteni, főleg, hogy a fény tudását viszed le mindenhez. Vagyis nézz velük szembe és figyeld meg mit tanítanak, de ezt egyedül csak te tudod, oda más nem fér le.
Mindenkinek kívánom, hogy megtalálja belső fényét ebben a csodálatos adventi, karácsonyi időszakban. Jó kis bekuckózós, elbújós, belső megélésekkel teli időszakot kívánok Tóth Gabriella Csillagtenger
Megerősítő áldás: Értékeld amid van.
Egyszer csak történik valami, ami megtanít az időt értékelni. Megtanít arra, hogy minden elmúlik, s egy-egy pillanat, ha nem figyelünk, eltűnik.
Megtanít arra, hogy a “szeretlek” szónak mekkora hatalma van, vagy, hogy egy ölelés a társunknak mennyit adhat.
Megtanít arra, hogy soha ne csukjunk be úgy egy ajtót sem, hogy a haragot bent hagyjuk, hanem inkább a békességet válasszuk. Egyszerűen rájövünk arra, hogy az életben csak egyetlen egy dolog számít: az, hogy szeressünk. A szeretetnél nincs nagyobb erő.
A szeretet minden. A szeretetben találnak egymásra a lelkek. Teljesen mindegy, hogy mekkora távolság volt közöttük előtte, ha a szeretet lángra kap, a távolság megszűnik és a lelkek összeérnek.
S amikor olyan helyzetbe kerülünk, ahol rájövünk, hogy a másik “elvesztése” megtörténhet, az idő értéke megnövekszik, s a pillanatok még több értelmet nyernek.
Elkezdünk figyelni. Még többször ölelni. Még jobban szeretni. Olyanokat megtenni, amit azelőtt nem tettünk meg, mert vagy nem akartunk, vagy egyszerűen csak azért nem, mert nem volt kedvünk.
Ám amikor felmerül az utolsó pillanat lehetősége, eltűnik minden kedvtelenség, s nem akaromság, és úgy érezzük, bármit megtennénk a másikért csak azért, hogy még több időt vele tölthessünk el.
Ne várjuk meg ezt a pillanatot. Öleljünk, szeressünk! Most! Mondjuk ki a másiknak, bármi is legyen az. (Kiss Eszter)